TENJAKOK

A tenjakok főként az északi Jégtenger partvidékének lakói, kik fóka- és rozmártenyésztésből élnek. Leggyakrabban tengerparti életet élnek, vagy azt váltogatják belvidéki életmóddal (mamut-, bölény vadászat). A Jégtenger szigetein is előfordulnak kolóniák, itt azonban a napok teljes hosszára kiterjedő sarki sötétséggel is számolniuk kell.

Az tenjakok hagyományosan vadász-gyűjtögető életmódot folytatnak nomád fóka- és rozmártartással párosítva, egyes csoportokat leszámítva a tengeri emlősök vadászata is jellegzetes megélhetési forrásuk.

Falvaik 5-10 sátorból állnak, körülöttük rozmárok lézengenek. Többnyire sátrakban laknak, vagy hóból, kőből, prémekből épült házakat használnak (földbe süllyesztett, hideg- és szélmentes szintekkel) egyes csoportok jégkunyhót építenek. A legnagyobb jégkunyhókat akár 20 ember is lakhatja. Szokásosan párban építik őket, az egyik kunyhót ünnepi alkalmakra, a másikat pedig lakásnak. Ez utóbbiak ötszobásak is lehetnek. A legnagyobb jégkunyhók szolgálnak helyül a közösségi összejöveteleknek, ünnepeknek.

Specializált ruházatot viselnek, mely alkalmas a vízi és a szárazföldi vadászatra egyaránt. Kedvenc fegyverük a szigonypuska és a különféle hálók. Gyakran rozmárháton vadásznak. Az északon erősebb napsugárzás miatt gyakran használnak különféle szemvédőket és napszemüvegeket. Nyitott bőrfelületeiket rozmárzsírral kenik be a leégés elkerülése végett.

A szigetek közt különféle csónakokkal, tutajokkal közlekednek, vagy fókák húzta víziszánnal. Sokan az egyszemélyes kajak mellett nagyobb csónakfajtát is használnak hosszabb utazáshoz.