EMBERI KÖZÖSSÉGEK
Az egyes népek a havas sztyeppék hatalmas területein kisebb-nagyobb kolóniákat alkotva szétszóródva, vagy birodalomszerűségekbe rendeződve élnek. Területüknek nincsenek fizikai határai, de nagyjából tiszteletben tartják egymás territóriumát. Kisebb háborúskodások mindig is előfordultak, de a legnagyobb konfliktus az ötven évvel ezelőtt lezajlott Első Jégháború, mely után kialakultak a jelenlegi szállásterületek.
Általánosságban az emberekről:
Élőhelyük alapján ket csoportra oszthatjuk. A leggyakoribb a falvakban, kisebb közösségekben megszokott nomadizáló állattartás. A hosszú évek során úgy rendezkedtek be, hogy sátraik, jurtáik könnyen arrébb költöztethetőek legyenek.
A másik (ám jóval ritkább) csoport a kisebb-nagyobb barlangvárosok, ahol az emberek az éghajlat viszontagságai elől barlangok mélyére húzódtak, és viszonylag jó életszínvonalat alakítottak ki. Ők leginkább kereskedelemből, vendéglátásból élnek. A környező népeket kényszerletelepítéssel a barlangokba kényszerítették, így kialakítva viszonylag nagy létszámú (1-2000 fő) városokat.
A barlangvárosoktól eltekintve a hósztyeppéken jellemző hagyományos lakóépület a sátor és a jurta. De a leghidegebb területeken elő törzsek, mint például a tenjakok, jégkunyhókban élnek.
A Világnézet alapja általában a természetimádás, vallási vezetők a sámánok. Igaz ez a barlangi nepekre egyaránt. Kivételt képeznek az aldanok, ahol inkább a szerzetesek töltik be a vallásban a főbb szerepet, a sámánok csak másodlagosak.
Művészeteiket csont szobrok, faragványok, allatbőrre festett különböző petroglifák jellemzik.
Az egyes népcsoportok az alábbi területeken rendezkedtek be:
