DARKHANOK

A darkhanok néven ismert népességet részben qurgan eredetű, részben őslakos pásztorkodó lovasnépek alkotják. Egyes elméletek szerint a qurganok és a darkhanok azonos nép, ezért illene őket egy néven is említeni. Ezzel a qurganok nem értenek egyet.

Népüket, akárcsak a markancsok és a qurganok, a szállásterületük közepén elhelyezkedő Otukon-hegytől eredeztetik. Hitük szerint valaha a hegy tetején állt a Világfa, melynek gyökerei a mai napig erővel táplálják a fagyott pusztaságot.

A darkhanok legfőbb ellenségei a markancsok, évszázadokra visszamenőleg zajlik már köztük a háborúskodás, mitöbb az Első Jégháború is miattuk robbant ki. A háborút megnyerték, amiután sikeresen háromszorosára növelték szállásterületüket.

Közepes méretű falvakban, törzsközösségekben élnek, hasonlóan a markancsokhoz. Falvaik 10-20 jurtából állnak, melyet esetleges vándorlások során könnyen arrébb tudnak költöztetni. Általában észak-dél irányban vándorolnak és legeltetik lovaikat. A lótenyésztés mellett elő-előfordul jak- vagy esetleg rénszarvas tenyésztés, de nem ez az általános.

A darkhanok hadművészetére elsősorban a pásztorkodó lovasnépek harcmodora a jellemző, de a letelepedett népeknél gyakoribb a gyalogos hadászat. Életük legfőbb célja mindig a zsákmányszerzés, más népek uralmuk alá hajtása, ezután a megszerzett javak elosztása, védelme és biztosítása volt.

A darkhanok lovascsapatainak egyik legnagyobb erőssége a mozgékonyság. A darkhan lovas hadművészetet hegyekből lezúduló szélviharhoz hasonlít, egyesek szerint felülmúlja a markancs lovasokat is. A közelharcot lehetőleg kerülik. A csatát sűrű nyilazással kezdik. Ezzel egyrészt megbontják ellenségük harcrendjét, megtizedelik sorait, másrészt letörik ellenfeleik harci kedvét. Amennyiben az ellenség közel kerül, akkor színlelt megfutamodással maguk után csalják, és lesben álló csapataikkal rárontanak, vagy üldözőiket összezavarják és a megzavarodott ellenségre rohannak. Nagyszámú váltólovat is visznek magukkal a csatába. Ennek két célja van. Egyrészt a csatába lehetőleg pihent lovon indulnak, másrészt a váltólovak szállítják a fegyvereiket, és így a harcosok folyamatosan tudnak lőni ellenségükre. Hadászatukban fontos szerepe van a gyorsaságnak és meglepetésnek, mert a harcosok hirtelen felbukkanása bénító hatású az ellenség harckészségét illetően.

Vallásuk főistene Tengri. Hitrendszerükben nem léteznek egyéni és társadalmi életet szabályozó, kinyilatkoztatott isteni parancsolatok. Egyetlen parancs van: az egyéni, vallási, és társadalmi harmónia megvalósításának törvénye. A vallás olyan világszemlélet tükröz, amelynek az alaptörvénye a harmónia létrehozása volt Tengri, a kisebb istenek, a szellemek, az ősök, továbbá a földi élőlények, az emberek, a növények, az állatok (azaz a felső, középső és alsó világok) között. Ennek a harmóniakeresésnek a kifejezője egyrészt a három világot összekötő égig érő szikla, másrészt a sámán aki révületben képes kapcsolatot teremteni az égi, a földi és a földalatti világ között.

Az ősi hit szerint a Nap és a Hold nászából keletkezett a földi élet. Tengri az Ég Ura (Nap) megtermékenyítette az Istenanyát (Hold), majd kezdetét vette az élet a Földön. Az isten-pár az, aki igazgatja a világot, egységben, egyensúlyban. E harmónia, egyensúly megtörésére törekszik ellenségük, a rontó szellem. Ő és rossz ördögei sugallják a kórokat (betegségeket). A jó és rossz szellemek nagy szerepet játszanak a vallásban. A természeti erők is gyakran a szellemekkel álltak kapcsolatban. A szabad ég alatt, dombokon, sziklaképződményeknél, hegyek ormain áldoznak, illetve a szent kövekhez ajándékokat visznek, mert hitük szerint a szellemek kedvelik e helyeket. Sámánjuk képes olyan tárgyak létrehozására, amelybe aztán szellem költözhet, azaz lelke lehet, így készítve erősebb szent fegyvereket.

Hitükben fontosak a halotti szertartások, a halottkultusz is, de a lélekvándorlásba vetett hitük is erős.

A darkhanok hagyományos öltözéke prémingből, széles szárú, bélelt nadrágból és vastag kaftánból áll, amelyet övvel kötnek meg derékon vagy szabadon hagynak. A fejükön kerek gyapjúsapkát vagy prémsapkát hordanak. A lányok és a gyereket még nem szült asszonyok a hajukat számos (akár 40) kis copfba fonják, míg az idősebb nők két hajfonatot hordtak. Lábukra puha talpú, háromrétegű szőrmecsizmát húznak.

Konyhájukban fontos szerepet játszik a lótej, gyakran fogyasztanak joghurtot, vajat, sajtokat. Kedvelt italuk az erjesztett lótejből készült kumisz.